Esik

Vége a rekkenő hőségnek. Három napja esik. Monoton, szürke, lehangoló eső. Én mégis örülök neki. Szomjas volt már ez a város, szomjasak a szántóföldek. És ezzel az esővel előreköszön az ősz is, megannyi emlékkel, érzéssel, hangulattal. Szeretek bekuckózni a meleg, puha takaró alá, amit Anyától kaptunk. Szeretek visszagondolni az elmúlt időszak őszeire, amikor az Úr a sok szépségen keresztül gyógyította lelkemet. Szeretek ilyenkor az Ő hatalmas, csodálatos, kegyelmes mivoltjára gondolni. Hálát adni, hogy van fedél a fejünk fölött. És hogy van kivel megosztani.

Megjegyzések

  1. Gyuszi2015. december 3. 14:32

    Köszönöm szépen az újabb és ezúttal is őszinte, szívet melengető bejegyzéseket... :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  13 Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem. Filippi 4,13 16 Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.  Máté5,16 Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni. Kol4,6   17 A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.  18 Akik békességet teremtenek, békességben vetnek, hogy az igazság gyümölcsét arassák. Jak3,17   25 Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.  26 Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.  27 Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.  28 Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri:  29 Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!  30 Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó.  31 Hadd élvezze munkája
További információk

Elmúlás és kezdet

Kép
Valami elmúlt... Fáj. Nehéz... Elmúlnak a diákévek. Elmúlik az, hogy itt vagyunk, mi hárman lányok az albérletben. Brigitta ma hazaköltözött, hamarosan pedig Olaszországba utazik másfél hónapra. Ha hazajövök, már nincs a szobájában. Nem mesélhetek neki. Nem nevethetünk együtt. Teofil sem jön látogatóba. Nem megyünk le hármasban a Jack Pub-ba. Aztán hamarosan én is elmegyek majd. És akkor már Esztert sem fogom minden nap látni. Nem fogok tudni lyukat beszélni a hasába. Nem fogok tudni "megvilágosodni" a kérdéseire. Pedig 13 éve része a mindennapjaimnak. És akkor még nem is beszéltem a csoporttársaimról, Marinát, Lacit sem fogom látni túl gyakran. Bálinttal pedig nem is tudom, hogy mi lesz. Nem fogok Debrecen nyugis utcáin tekerni a bringámmal. Nem fogom tudni túl gyakran meglátogatni tesómékat és a  kis lurkókat. Ma Eszterrel együtt sírtunk Brigi ürességtől kongó szobájában. De aztán az élet megy tovább. Van olyan szál, ami nem szakad el-de akkor is más lesz minden. Val
További információk