Új egyensúly
Kicsit felborult az életem eddig megszokott rendje. Ugyanis új része lett az életemnek. Aki nem is kis részt birtokol...
Már megszoktam: egyedül vagyok, egyedül kell megoldanom a dolgaim, egyedül kell kitartanom, egyedül kell nekiindulni a dolgoknak, egyedül osztom be az időmet, egyedül felelek a tetteimért, egyedül keresem az Urat és egyedül Ő van nekem, aki olyan fontos helyen van a szívemben, amit ember még csak iciri-picirit sem közelít meg. Azonban most mindez változik. Még nem mondhatom, hogy beállt az új egyensúly. De rajta vagyok :).
Mindezek mellett elmondhatatlanul boldog vagyok :) :) Bálint túlszárnyalja az álmaimat. De mégis-kicsit hiányzik az a kapcsolat, ami az Úrral volt. És nem is akarom azt feladni. Hanem ebben az új helyzetben ismét megtalálni a módját annak, hogy újra ott legyek szüntelenül az Ő lábainál. Hogy ezt együtt, teljes és tökéletes egységben tehessük.
Szeretem Bálint szívét. Hogy szereti az Igét. Hogy alkalmazza belőle mindazt, amit csak megért és eljut a szívéig. Hogy céltudatos és kitartó abban, amiről meggyőződött.
Azonban magamban azt érzem, hogy nem tudok még teljesen 100%-os természetességgel beszélni neki bizonyos dolgokról-nem sok ilyen van, de azért akad. Talán azért, mert van egy dolog, amiben még nem vagyunk teljes egységben, és picit félek, hogy talán nem tudom úgy elmondani. Ez elengedhetetlen az igazán hatékony és erőteljes keresztény élethez, és az Úrral való igazán közeli kapcsolathoz. Ez pedig a Szentlélek. Hogy mindkettőnkben olyan módon ott legyen, ahogy írja is az Ige: élő víznek folyamaiként tudná a mi szomjúságunkat is csillapítani és más emberek felé is továbbadódni. Igazság szerint sokszor alaptalan ez a félelmem. De mégis- sokszor nehéz legyőznöm. És sajnos mostanában én sem égek 1000 fokon... Túlságosan beleelegyedtem a mindennapok gondjaiba.
A másik dolog, hogy a hangsúlyok is átrendeződnek az életemben. És talán vannak olyan dolgok, amik ebben az új állapotban nem elég hangsúlyosak, mások pedig még túl hangsúlyosak. De ez egy dinamikusan változó dolog. Próbálgatjuk jó helyre tenni a hangsúlyokat :)
Az a jó, hogy látom: Bálint nyitott, és ő is akarja ezt, bár ő egy kicsit másképp éli meg a hitét. Azonban nem akarok sem elvárásokat támasztani, sem siettetni a dolgokat. Nehéz nem siettetni... Hiszen már csak 2 hétig leszek itt vele. Azt szeretném, ha az ő szívének igazi mély szomjúságából és kereséséből történnének a dolgok. Ezért kérem az Urat, és hiszem, meg is adja, ha az Ő útján maradunk!
Már megszoktam: egyedül vagyok, egyedül kell megoldanom a dolgaim, egyedül kell kitartanom, egyedül kell nekiindulni a dolgoknak, egyedül osztom be az időmet, egyedül felelek a tetteimért, egyedül keresem az Urat és egyedül Ő van nekem, aki olyan fontos helyen van a szívemben, amit ember még csak iciri-picirit sem közelít meg. Azonban most mindez változik. Még nem mondhatom, hogy beállt az új egyensúly. De rajta vagyok :).
Mindezek mellett elmondhatatlanul boldog vagyok :) :) Bálint túlszárnyalja az álmaimat. De mégis-kicsit hiányzik az a kapcsolat, ami az Úrral volt. És nem is akarom azt feladni. Hanem ebben az új helyzetben ismét megtalálni a módját annak, hogy újra ott legyek szüntelenül az Ő lábainál. Hogy ezt együtt, teljes és tökéletes egységben tehessük.
Szeretem Bálint szívét. Hogy szereti az Igét. Hogy alkalmazza belőle mindazt, amit csak megért és eljut a szívéig. Hogy céltudatos és kitartó abban, amiről meggyőződött.
Azonban magamban azt érzem, hogy nem tudok még teljesen 100%-os természetességgel beszélni neki bizonyos dolgokról-nem sok ilyen van, de azért akad. Talán azért, mert van egy dolog, amiben még nem vagyunk teljes egységben, és picit félek, hogy talán nem tudom úgy elmondani. Ez elengedhetetlen az igazán hatékony és erőteljes keresztény élethez, és az Úrral való igazán közeli kapcsolathoz. Ez pedig a Szentlélek. Hogy mindkettőnkben olyan módon ott legyen, ahogy írja is az Ige: élő víznek folyamaiként tudná a mi szomjúságunkat is csillapítani és más emberek felé is továbbadódni. Igazság szerint sokszor alaptalan ez a félelmem. De mégis- sokszor nehéz legyőznöm. És sajnos mostanában én sem égek 1000 fokon... Túlságosan beleelegyedtem a mindennapok gondjaiba.
A másik dolog, hogy a hangsúlyok is átrendeződnek az életemben. És talán vannak olyan dolgok, amik ebben az új állapotban nem elég hangsúlyosak, mások pedig még túl hangsúlyosak. De ez egy dinamikusan változó dolog. Próbálgatjuk jó helyre tenni a hangsúlyokat :)
Az a jó, hogy látom: Bálint nyitott, és ő is akarja ezt, bár ő egy kicsit másképp éli meg a hitét. Azonban nem akarok sem elvárásokat támasztani, sem siettetni a dolgokat. Nehéz nem siettetni... Hiszen már csak 2 hétig leszek itt vele. Azt szeretném, ha az ő szívének igazi mély szomjúságából és kereséséből történnének a dolgok. Ezért kérem az Urat, és hiszem, meg is adja, ha az Ő útján maradunk!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése