Merre?

Egy ideje eldöntöttem: jövőre Pesten próbálok munkahelyet találni. Ezt a döntést több dologra alapoztam. Nagyon sokat imádkoztam ezért. Az egyik okom az volt, hogy olyan helyet szeretnék választani , ahol tudok szolgálni a reformátusok között, esetleg a zongorázásommal is, meg vihetem azt, amit más gyülekezetekben tanultam a Szentlélek munkájáról, dicsőítésről, de ugyanakkor tudjak én is töltődni valahol-legyen mit továbbadnom. Ez meg is valósult- ott volt a CE ifi, ahol nagyon jó közösséget találtam, jókat beszélgettünk, a Talipontban zongorázhattam volna, és az Agapéban, illetve a fiúkkal a házicsoportban épp azt a táplálékot kaptam, amire szükségem volt. Békességet, örömet éreztem ebben a döntésben. Az is benne volt a döntésben, hogy jól is éreztem ott magam, új kalandokra, új életfejezetre vágyom, és persze a pár-kérdés megoldódására is több lehetőséget látok ott.
Azonban most otthon voltam vasárnap, Mike Payne és a felesége szolgált. Kicsit felrázták a dicsőítőcsapatot. Engem is. Nagyon azt éreztem, hogy szükség van rám ott, és elbizonytalanodtam abban, hogy Pestre menjek-e. De kértem az Úr vezetését, és két igével is megerősített abban, hogy arra kell elindulnom, Pesten van a helyem.

" Hiszen az Isten országa igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm;Te azt a hitet, amely benned van, tartsd meg az Isten előtt. Boldog, akinek nem kell elítélni önmagát abban, ami felől döntött." Róma 14.

Gondolkodtam azon is, hogy hogy lehetne a kettőt megoldani-Pesten hétközben, hétvégén itthon. Ezt most még nem tudom előre, hogy fogom-e tudni ezt gyakorlatban megvalósítani, biztos lesz sok ügyelet, miegymás, de törekedni fogok rá. Ez azonban még a jövő zenéje...Imádkozok, hogy ebben is vezessen az Úr.