Kulcs
Véget ért a Szabker konfi. A téma a jövő építése volt.
Nehezen szakadtam ki a tanulásból, mert most lesz eddigi életem legnehezebb szigorlata. De megérte! Nagyon megáldott az Úr. Rengeteg mindent helyre tett bennem, pecsétet adott gondolatokra és feladatokra, amik bennem forognak és dolgoznak egy ideje. És ami a legjobb: kaptam egy kulcsot.
Persze nem egy tárgyra gondolok. Hanem egy megoldásra. Egy olyan problémára, amit már nagyon régóta próbálok megoldani.
Immáron 9 éve vagyok az Úr követője. Azóta mindig igyekszem az ő akaratát keresni, megtalálni és cselekedni. És azóta próbálom mindezt úgy tenni, ahogy azt ránk bízta Jézus a "végrendeletében":
"8Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig." Apcsel 1;8
Református családban nőttem fel, egy baptista konferencián értettem meg a szívemben is, mekkora csodálatos dolgot tett értem Jézus. Ott találkoztam azzal is, hogy a dicsőítésben jöhetünk az Ő jelenlétébe, és ott kaptam a Szentlelket is. Aztán a dicsőítő iskolákban egyre többet és többet tanultam erről, és az Ő Szentlelkéről. ( http://www.youtube.com/watch?v=-QtmNFHeMa0&feature=player_embedded)
De valahogy mindig többre vágytam, egy erőteljesebb, hatékonyabb, eredményesebb keresztény életre. Egy olyan életre, amikor olyan közeli közösségben lehetek vele, amit azt hiszem, nem tudnék itt most emberi szavakkal megfogalmazni, de aki igazán keresi Istent, az szerintem tudja, mire gondolok. Azonban mindig úgy éreztem, hogy igaz, hogy sokat kapok az Úrtól, sok mindenre megtanít, egyre több mindent rám bíz, egyre jobban ismerhetem, de mégis, valami hiányzik, az Ő Szentlelke nem tud olyan erőteljesen működni, mint ahogyan szeretném. Mintha lenne egy fal, egy gát, ami nincs áttörve.
Mára elvezetett odáig az Úr, hogy már nem magam miatt akarom ezt. Hanem érzem a felelősséget, ami itt van rajtunk, keresztényeken, hogy itt a sok ember körülöttünk, akik ránk vannak bízva, és a Szentlélektől kapott erővel felruházva és igazi, Istentől jövő szeretettel kell képviselni Jézust közöttük. És szeretném, hogy erre a forrásom a Szentlélek legyen.
Szóval, amire rájöttem, hogy ehhez a kulcs, hogy nem volt az életem rendezve Isten előtt. És nincs rendezve naponta. Ez a könyvecske döbbentett rá, ajánlom mindenkinek:
http://www.foldesigyulekezet.hu/cikkek/161-a-mahanaim-gyuelekezet-bnrendezes.html
Nagyon jól össze van foglalva, miért van szükségünk a naponkénti megigazulásra, hogyan működnek ezek a szellemi törvényszerűségek.
Ami engem szíven ütött, és hiányzott eddig az életemből: az, hogy egy másik ember előtt is megvalljam még a bűneimet, és ezáltal magam mögött hagyjam teljesen. Nem elég csak az Úrnak megvallani és tőle bocsánatot kérni, hanem világosságra kell hozni: "15És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. 16Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének." Jakab 5
Szóval ezt fogom tenni, hamarosan. Számomra ez az első szeretet próbája: szeretem-e annyira az Urat, mint a kezdet kezdetén, amikor mindent azonnal kérdés és alkudozás nélkül megtettem. Nehéz lesz, de a kezembe adta ezt a kulcsot az Úr, és én be akarom tenni a zárba, kinyitni, és belépni az ígéretek földjére.
Nehezen szakadtam ki a tanulásból, mert most lesz eddigi életem legnehezebb szigorlata. De megérte! Nagyon megáldott az Úr. Rengeteg mindent helyre tett bennem, pecsétet adott gondolatokra és feladatokra, amik bennem forognak és dolgoznak egy ideje. És ami a legjobb: kaptam egy kulcsot.
Persze nem egy tárgyra gondolok. Hanem egy megoldásra. Egy olyan problémára, amit már nagyon régóta próbálok megoldani.
Immáron 9 éve vagyok az Úr követője. Azóta mindig igyekszem az ő akaratát keresni, megtalálni és cselekedni. És azóta próbálom mindezt úgy tenni, ahogy azt ránk bízta Jézus a "végrendeletében":
"8Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig." Apcsel 1;8
Református családban nőttem fel, egy baptista konferencián értettem meg a szívemben is, mekkora csodálatos dolgot tett értem Jézus. Ott találkoztam azzal is, hogy a dicsőítésben jöhetünk az Ő jelenlétébe, és ott kaptam a Szentlelket is. Aztán a dicsőítő iskolákban egyre többet és többet tanultam erről, és az Ő Szentlelkéről. ( http://www.youtube.com/watch?v=-QtmNFHeMa0&feature=player_embedded)
De valahogy mindig többre vágytam, egy erőteljesebb, hatékonyabb, eredményesebb keresztény életre. Egy olyan életre, amikor olyan közeli közösségben lehetek vele, amit azt hiszem, nem tudnék itt most emberi szavakkal megfogalmazni, de aki igazán keresi Istent, az szerintem tudja, mire gondolok. Azonban mindig úgy éreztem, hogy igaz, hogy sokat kapok az Úrtól, sok mindenre megtanít, egyre több mindent rám bíz, egyre jobban ismerhetem, de mégis, valami hiányzik, az Ő Szentlelke nem tud olyan erőteljesen működni, mint ahogyan szeretném. Mintha lenne egy fal, egy gát, ami nincs áttörve.
Mára elvezetett odáig az Úr, hogy már nem magam miatt akarom ezt. Hanem érzem a felelősséget, ami itt van rajtunk, keresztényeken, hogy itt a sok ember körülöttünk, akik ránk vannak bízva, és a Szentlélektől kapott erővel felruházva és igazi, Istentől jövő szeretettel kell képviselni Jézust közöttük. És szeretném, hogy erre a forrásom a Szentlélek legyen.
http://www.foldesigyulekezet.hu/cikkek/161-a-mahanaim-gyuelekezet-bnrendezes.html
Nagyon jól össze van foglalva, miért van szükségünk a naponkénti megigazulásra, hogyan működnek ezek a szellemi törvényszerűségek.
Ami engem szíven ütött, és hiányzott eddig az életemből: az, hogy egy másik ember előtt is megvalljam még a bűneimet, és ezáltal magam mögött hagyjam teljesen. Nem elég csak az Úrnak megvallani és tőle bocsánatot kérni, hanem világosságra kell hozni: "15És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. 16Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének." Jakab 5
Szóval ezt fogom tenni, hamarosan. Számomra ez az első szeretet próbája: szeretem-e annyira az Urat, mint a kezdet kezdetén, amikor mindent azonnal kérdés és alkudozás nélkül megtettem. Nehéz lesz, de a kezembe adta ezt a kulcsot az Úr, és én be akarom tenni a zárba, kinyitni, és belépni az ígéretek földjére.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése