Szabadnap

Úúúúú, annyi minden rengeteg dologról szeretnék most írni! Azt hiszem, hogy a blogom nagyon jól jelzi azt, hogy hogy vagyok Istennel. Ha keveset írok, akkor az általában azért van, mert csak rohanok, rohanok, rohanok... És nem szakítok időt a legfontosabbra.

Na szóval. A mai napom végre SZABAD! Azt hiszem, rekordot döntöttem, 10-ig aludtam. Annyira hálás voltam az Úrnak este, amikor letettem a fejem a párnára, és tudhattam, hogy nem fog csörögni az óra 5 óra múlva...

Aztán reggel végre nem rohanva jöhettem az Úr elé. Egy egész napunk van. És azt tettem, amire az ige is bíztat; kiöntöttem előtte a szívemet. Olyan jó minden kérdésem, kérésem, gondom, bűnöm, örömöm, terhem, tervem, vágyam elé hozni és az Ő kezébe letenni. És ismét újat kezdeni vele.

Ami a legjobb az egészben: Ha Ő itt van, minden más eltörpül. Eltörpül a sok gond, a sok előttem álló feladat, a saját vágyaim, minden, minden csak apró dolognak tűnik, mert tudom és érzem: a lényeg, a legnagyobb dolog az, hogy az Ő kezében van az életem minden kérdése.

Ha hagyom, hogy ott legyen...