A szavakról

Elgondolkodtam azon, hogy a szavak mennyire hatalommal birnak. Miért más valami akkor, ha kimondod? Miért félünk sokszor ennyire attól, hogy kimondjunk valamit?

Számtalan olyan dolog van, amit nem merünk kimondani. És ezáltal elmenekülünk előle. Legalábbis azt hisszük, hogy ezzel megoldódik a dolog. Vagy azt, hogy nem is létezik. Vagy azt, hogy ráér még, halogatunk. Vagy azt hogy megváltozik magától, begyógyul magától, elkezdődik magától. Majd az idő megoldja. Majd valahogy úgy alakul. Majd elfeljti. Mert félünk szembenézni a szavaink következményeivel. Félünk kilépni a megszokottból.

Pedig attól még nem változik meg semmi. A kimondatlan dolgok is léteznek. Viszont az élet folytatódik. És az elvarratlan szálak, a megbocsátatlan tüskék, az el nem kezdett dolgok, a kétségek ott maradnak, és egyre csak gyűlnek.

A szavak kimondása felelősséggel jár. Ha kimondasz valamit, akkor már nem csak te tudod. És milyen furcsa, hogy önmagában a szó elszáll, azt hinnéd, hogy egy ilyen megfoghatatlan dolognak nincs ekkora ereje. Nem lehet újra meghallgatni, nem lehet rajta változtatni sem. Az emberek viszont nem felejtik el, ha valamit kimondtál.

A szavak megelőzik a tetteket. Sokszor egy szó a belépő a tetthez. Ha nem szólsz, tenni sem fogsz. És a megfelelő embernek kell szólnod. Neki kell elmondanod.

Az is megesik, hogy rosszakat mondunk magunkról és egymásról. Sokszor ismételgetjük. Figyeld csak meg; a végén elhisszük teljesen, még akkor is, ha nem is igaz. A dicséret viszont mennyire jó dolog! Ha egy gyermek kiskorában nem kap elég dicséretét, annak egész életében hordozza a következményeit. Milyen jól tud esni, ha valaki megdicsér, amikor nem is számitasz rá. Például nem lenne a hobbim most a fotózás és nem lenne ennyi örömöm benne, ha egy évvel ezelőtt nem dicséri meg valaki a képeimet. Meg sem fordult a fejemben, hogy jók a képeim. De a biztatás hatására tovább folytattam, és most ez az egyik kedvenc időtöltésem. Szeretném elmondani ennek az embernek, hogy ezt neki köszönhetem.

Szeretnék én is többet dicsérni, hiszen semmibe sem kerül!

Persze lehet, hogy mindez, amit irtam, csak rám vonatkozik. Lehet, hogy másnak könnyebb...