nem várt vendég

Szeretem a pozitív csalódásokat. Erre az élményre nem is jó ez a szó. Hisz ez már nem csalódás, inkább máshogy kellene hívni; nemvárt reménysugár kezd olyan meleg érzést csalogatni a szívedbe, amiket addig próbáltál távol tartani magadtól, hogy ne érjen fájdalom. Szeretem azt, amikor az ember már kezd lemondani valamiről, és egy nem várt pillanatban mégis visszakap valamit abból, amitől már picit elbúcsúzott. De csak akkor, ha a vége mégsem lesz csalódás, és az a kis fénysugár nem csak egy pillanatra kukkantott be, hanem kitartóan megmarad a szürkeségben, sőt egyre nagyobb teret hódit meg magának.