Királylány
Képzeld el, hogy egy egyszerű lány vagy, aki teszi mindennapos teendőit. Királyság van az országban, ahol élsz. A Királyról az a hir járja, hogy nála jobban szeretni tudó ember nincs is a világon.
Egy nap leveled érkezik. Nagyon szép papirra irva, árad belőle a nemesség, békesség és érzed, hogy ez valami különleges. Személyesen neked cimezték, de nem ám valami hivatalos irnok irta meg, hanem maga a Király, és a beceneveden szólit, nem a hivatalosan bejegyzett neveden. Mintha mindig is ismert volna. Mindent tud rólad, és szeretettel szól hozzád.
A levélben meghiv téged a palotájába.
Nem hiszel a szemednek, amikor ezt olvasod: "szeretném, ha a lányom lennél, és én az édesapád lehetnék."
Megdöbbensz, és el sem tudod hinni. Az ember nem tud csak úgy ilyen elérhetetlen emberhez még csak közel sem férkőzni. Már akkor is izgatott lennél, ha csak rádmosolyogna. " Észrevett! Talán megjegyzi az arcomat! Vajon mit gondolt, amikor rámnézett? Biztos nem fog rám emlékezni. CSak egy vagyok a sok közül. Bárcsak valamivel kitűnhetnék a tömegből, és megjegyezne. "-ilyen gondolatok járnak a fejedben.
Te meg egy személyes meghivást kapsz ettől sokkal többre.
Arra, hogy a családjába tartozz, ismerd Őt és Ő is ismerhessen téged. Hogy az Ő kedveltje lehess. Királylány. Az Ő drága kislánya, akinek örülhet, és akiért mindent meg akar tenni, hogy boldognak láthassa. Hogy odaülhess az ölébe. Hogy kérdezhess Tőle. Hogy nevelhessen, ha kell, szeretettel, de tekintéllyel. Hogy bátorithasson, ha félsz. És hogy te tudhasd, hogy mivel a te Édesapád a hatalmas Király, rejtve vagy. Biztonságban. Szeretetben. Védelemben. olyan védelemben, aminek hatalma van minden felett, mert Ő egy olyan Király, aki minden ellenség fellett győzött, nincs olyan, aki megállhatna előtte, ha felkel és kinyújtja karját. Az Ő nemessége, hatalma, méltósága, szelidsége, bölcsessége szavakkal le sem irható. Ő az egyetlen égen és földön, aki ilyen.
És te a kedveltje vagy. A lánya. Királylány.
.
.
.
Egy nap leveled érkezik. Nagyon szép papirra irva, árad belőle a nemesség, békesség és érzed, hogy ez valami különleges. Személyesen neked cimezték, de nem ám valami hivatalos irnok irta meg, hanem maga a Király, és a beceneveden szólit, nem a hivatalosan bejegyzett neveden. Mintha mindig is ismert volna. Mindent tud rólad, és szeretettel szól hozzád.
A levélben meghiv téged a palotájába.
Nem hiszel a szemednek, amikor ezt olvasod: "szeretném, ha a lányom lennél, és én az édesapád lehetnék."
Megdöbbensz, és el sem tudod hinni. Az ember nem tud csak úgy ilyen elérhetetlen emberhez még csak közel sem férkőzni. Már akkor is izgatott lennél, ha csak rádmosolyogna. " Észrevett! Talán megjegyzi az arcomat! Vajon mit gondolt, amikor rámnézett? Biztos nem fog rám emlékezni. CSak egy vagyok a sok közül. Bárcsak valamivel kitűnhetnék a tömegből, és megjegyezne. "-ilyen gondolatok járnak a fejedben.
Te meg egy személyes meghivást kapsz ettől sokkal többre.
Arra, hogy a családjába tartozz, ismerd Őt és Ő is ismerhessen téged. Hogy az Ő kedveltje lehess. Királylány. Az Ő drága kislánya, akinek örülhet, és akiért mindent meg akar tenni, hogy boldognak láthassa. Hogy odaülhess az ölébe. Hogy kérdezhess Tőle. Hogy nevelhessen, ha kell, szeretettel, de tekintéllyel. Hogy bátorithasson, ha félsz. És hogy te tudhasd, hogy mivel a te Édesapád a hatalmas Király, rejtve vagy. Biztonságban. Szeretetben. Védelemben. olyan védelemben, aminek hatalma van minden felett, mert Ő egy olyan Király, aki minden ellenség fellett győzött, nincs olyan, aki megállhatna előtte, ha felkel és kinyújtja karját. Az Ő nemessége, hatalma, méltósága, szelidsége, bölcsessége szavakkal le sem irható. Ő az egyetlen égen és földön, aki ilyen.
És te a kedveltje vagy. A lánya. Királylány.
.
.
.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése